Adott egy budapesti fiatalember, aki már nem is fiatal, és akinek az élet csupa boldogság és izgalom. Ez milyen szép is lenne, ha igaz lenne. Annak ellenére, hogy a film maga vígjáték, és garantált a nevetés végig, mégis van valami megmagyarázhatatlan drámaiság, sőt tragikum is benne.

Áron (Ferenczik Áron) egy közel harmincéves férfi, aki, barátaival ellentétben nem igen jutott túl messzire az életben. Nincs munkája, szülei fizetik az albérletét, a barátnője elhagyta, nem tudja eldönteni mit kezdjen az egyetemi oklevelével.

A „Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan” című filmet a Comedy Cluj nemzetközi filmfesztivál alkalmával mutatták be a kolozsvári Győzelem moziban. Reisz Gábor (Nekem Budapest, Külalak, Valakinek a valamije) írta és rendezte, ő gyúrta össze a stáblistát, operatőr is volt,  közben pedig a film betétdalainak szerzésére is volt ideje.

„Mindig is zenéltem, de nem mindig hívtam annak, mert a minősége bőven súrolta a hobbiszintű otthonpötyögést. Ezt a filmet több lakásban írtam, és bármennyire Delhusa Gjoni-san is hangzik, mindenhova vittem a gitáromat, és ha nem tudtam írni a forgatókönyvet, akkor zenélgettem, meg dalszövegeket írtam ” – mondta a rendező.

A képi világa nem tökéletes, a szereplők nincsenek részletesen kidolgozva, semmi különös nincs bennük, de éppen emiatt annyira jó az alkotás. Megmutatja azt a tökéletlen budapesti életet, ahol nem mindenkinek van munkája, vagy, ha van, két diplomával, alig keres kétszázezret, ott éjszaka kezdődik az élet, hajnalban éhezik meg az ember.

Az érti meg a film valóságát, aki budapesti, vagy aki járt már párszor a magyar fővárosban (nem csak turistaként), jóízűbbet is fog nevetni a poénokon, és jobban bele fog gondolni abba, hogy mennyire igaz az a tragikomikus, bár inkább komikus realitás, amit Reisz Gábor a mozivászonra vitt. De természetesen bárkinek ajánljuk, hiszen vígjátékról van szó, amin nevetni lehet!

 Tóth Evelyn