Ekkoriban történt, hogy elmentem egy barátom édesanyjának temetésére, ahol a lelkész vigasztalásként a következő történetet mesélte el. Emberek egy csoportja a parton áll és szomorúan búcsút int egy távolodó hajónak. A hajó egyre kisebb lesz, végül már csak az árbóc csúcsa látható. Amikor az is eltűnik, az emberek suttogni kezdenek egymás között: „Elment.”Ebben a pillanatban azonban, valahol a távolban, emberek egy másik csoportja izgatottan kémleli a horizontot, és amikor felbukkan az árbóc csúcsa, felkiáltanak: „Megérkezett!”.

I.D. Yalom: A magyar macska átka