Nincs az az idő, ami elég lenne London szépségeit alaposan körbejárni, de egy pár napos kirándulás sem megvetendő. Ráadásul a sokan klisé-panorámának tartott különlegességek hátterét nem is ismerik. Négy nap alatt a következőkre jutott idő. 

 Trafalgar Square (Trafalgar tér) – London főterének is nevezik, 17 buszvonal halad át rajta.

A Nelson oszlop 52 méter magas, és 1805 óta áll a Trafalgar téren. Ha Hitlernek sikerült volna meghóditania Nagy-Britanniát a második világháborúban,  a Nelson’s Collumn-ot Berlinbe költöztette volna. 

A világon elsőként a gáz-közvilágítást 1807-ben, a londoni Pall Mall Streeten kezdték el működtetni, 1812-ben pedig a londoni Westminster Gas Light lett a világ első gázipari vállalata. 

London volt a világ első városa, amelynek népessége elérte az 1 millió főt. Elsőségét a legnagyobb városként 1957-ig őrizte, ekkor Tokió megelőzte. A város több látogatót fogad, mint bármely más város a világon – évente kb. 15,3 milliót. A brit fővárost Hongkong követi a listán (12 millió), majd Bangkok és Szingapúr (10 millió), utánuk Párizs (8,7 millió) és New York következik (7,7 millió turista).

1907 előtt a londoni buszokat különböző színűekre festették, a város lakói pedig a színek segítségével különböztették meg az útvonalakat. Az autóbusz-társaságok közötti verseny miatt döntött úgy a főváros legnagyobb autóbusz üzemeltetője  (LGOC – London General Omnibus Company), hogy pirosra festi a járműveket, hogy ezáltal kitűnjön a versenytársai közül. Miután ezt jóváhagyták, bevezették a számokat is a közlekedési eszközökön, az útvonal megkülönböztetése érdekében.

A Big Ben nem a torony vagy az óra neve, hanem a több mint 13,5 tonnás harangé (eredeti nevén Great Bell), amely az órát üti. A tornyot egyszerűen Óratoronynak nevezték (Clock Tower) 2012-ig, amikor  Elisabeth Torony-ra (Elisabeth Tower) keresztelték át.

Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kilót nyom. Az óramű mind a mai napig mechanikus, így működtetése, a heti három felhúzáson kívül, rendszeres olajozást igényel. A torony harangjátéka világszerte ismert, és 1923 óta naponta elhangzik a BBC rádióban.

A Westminster-palota, vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament, eredetileg királyi rezidenciaként működött, majd egy tűzesetet követően 1512-ben vált az országház színterévé.

A London Eye-t, 135 méteres magasságával 2006. májusáig a világ legmagasabb forgókerekeként tartották számon. Napos időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről. Annak ellenére, hogy eredetileg csak öt évre kapott működési  engedélyt (2000-től 2005-ig), a periódus lejárta után is meghagyták állandó turista-látványosságként.

A Tower az évszázadok során a legkülönbözőbb célokat szolgálta: volt királyi palota és várkastély,  kincstár és börtön, állatkert, de csillagvizsgáló is. Jelenleg a világ egyik legnagyobb turista attrakciója, a Világörökség része, amelyet évente több, mint kétmillió ember látogat meg. Itt őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy roppant becses fegyvergyűjteményt is.

A piros telefonfülkét 1936-ban V. György király megkoronázásának huszonötödik évfordulója alkalmából helyezték forgalomba. A kezdetben „jubileumi fülkeként” elhíresült kabin lett az első szabványos telefonfülke, amelyet Nagy-Britannia-szerte forgalomba hoztak.

A Tower Bridge – naponta 4.000 ember közlekedik rajta.

 A 2012-es Olimpiai Játékok alkalmával a hidat az  öt karikával díszítették. 1952-ben egy londoni busz átugratta a nyitás alatt álló átjárót. A manővert a híd személyzetének hibájából kellett végrehajtania. A sofőr, Albert Gunter 10 font (mai áron kb. 240 font) jutalmat kapott érte, mivel utasai komoly sérülés nélkül megúszták a balesetet. Ha akkor nem gyorsít, hanem lassítani próbál, a busz valószínűleg a Temzében kötött volna ki.

A híd 1977-ig csokoládé színben pompázott, ám ekkor, a királynő tiszteletére a fém részeket átfestették kék, fehér és piros színűre, a brit lobogó mintájára.

A Buckingham-palota

A királyi háztartás népesebb, mint egy falu. A palota  775 szobából áll, ebből 52 uralkodói és vendégeknek fenntartott hálószoba, 188 alkalmazotti hálószoba, 92 iroda és 78 fürdőszoba. A palota teljes alapterülete több, mint 77 ezer négyzetmétert fed le, továbbá tartozik hozzá egy 16 hektáros kert is.

A luxushajlék első számú lakója, II. Erzsébet királynő egyébként 2015 szeptemberében rekordot döntött: ő lett ugyanis a monarchia leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója. Az eddigi rekordot az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta, aki 63 évet, hét hónapot és három napot uralkodott.

Csomor Cecília