Mindenki félt egy kicsit, hogy Joanne Kathleen Rowling nem tud majd kilépni Harry Potter megteremtőjének szerepéből, és új műveit csakis a nevével, nem a tehetségével tudja majd eladni. Esetleg alkotása nem lesz olyan izgalmas, eredeti, egyedi és magával ragadó, mint a villámsebhelyes mágikus univerzuma. Nos, félelmünk teljesen alaptalannak bizonyult!

Egy idilli angol kisvárosban, Pagfordban hirtelen meghal a városi tanács egyik tagja. Van, aki örül ennek, mert Barry Fairbrother az ellensége volt, de akad olyan is, akinek nagyjából az élete függ attól, hogy mi lesz a férfi halála után. A vidéki település kedélyei felborzolódnak, mindenkinek előkerül az eddig mélyen takart, valódi arca. Kiderül, milyen is az ember valójában. 

Az Átmeneti üresedés (eredeti címén a The Casual Vacancy) című alkotás erősen valós, de emészthető dráma, kemény, kíméletlen társadalomkritika, amelyet a modern vidéki/kisvárosi brit társadalom csorbáin keresztül elevenít meg a szerző. Nem egyszer szatirikus, de méginkább a valóság abszolút köntörfalazás nélküli, csontig rágott, reális ábrázolása. Ha létezik modern naturalizmus a 21. század irodalmában, akkor Rowling új művét határozottan erős példának tekinthetjük. Olykor vasidegek és stabil gyomorállapot szükséges egy-egy szemérmetlenül hiteles szex-jelenet feldolgozásához. A cifra-modern káromkodásoktól ájuldosóknak ajánlom, hogy kössék fel a gatyájukat, de pont ettől a hamis és nyálas külső máz nélküli hamisítatlan ábrázolásmódtól hatásos és eredeti a mű. A pikáns megfogalmazások pedig pont jókor és jó helyen ütnek, egy-egy figura szükséges velejárójaként. 

– Tégy meg nekem egy szívességet, és ne említsd ezt az anyámnak, rendben? – dünnyögte Krystalnak, amikor két hosszú, nyálas felfedező út között felbuktak levegőért egymás szájából, miközben Mócsing hüvelykujja oda-vissza járkált a lány mellbimbóján. 

Az író nem untat a karakterek fölösleges részletezésével, éppen annyit tudunk meg róluk, amennyi a köztük lévő viszony megértéséhez szükséges, ugyanis elsősorban nem maguk a jellemek, hanem az azok közti összefüggés, a karakterek egymáshoz való viszonyulása a hangsúlyos elem. Főszereplő tulajdonképpen nincs, egyformán lényeges üzenetet és történetet hordoz minden tipikus kamaszkori gondokkal küzdő tinédzser (Mócsing, Gaia), de megjelenik a felelőtlen kábítószer-függő szülő alakja is (Weedon család), kapunk gyűlölt anyóst, szenvedély-vesztett házastársat. A regény az egyszerű, sokaknak ismert hétköznapi jellemek korántsem mindennapi történéseivel ragadja meg az olvasót. 

A stílus a mai könyvbújók pörgös ritmusához igazodik: a fejezetek in medias res kezdődnek, a leírások tömörek, a cselekményvezetés nem vontatott. 

A fiú szerette nézni, ahogy az élettelen dolgok reagálnak az ő testére, szerette nézni, ahogy az ülés egy kicsit lesüllyed, amint ő ráejti a súlyát, és, ahogy az a rőtarany sörény rákunkorodik a támla tetején az acélrúdra.

Végül is kiderült, hogy J.K. Rowling nem csak a gyermekirodalomban alkot mesteri ráérzéssel, de a felnőttek világát is legalább olyan jól ismeri. Bebizonyította, hogy a fantasy-műfaj adta korlátlan lehetőségek nélkül is tud magával ragadó, hasznos és élvezhető művet teremteni. Bár, aki olvasott Robert Galbraith álnéven publikált Rowling-történetet, az tudja, hogy az írónő talentuma nem áll meg a brit-skóciai varázsvilág kibontakoztatásánál. Az Átmeneti üresedés tehát lényeges megállója a szerző pályájának: 573 oldalnyi érv a nagyközönségnek amellett, hogy ezentúl is minden apró szómorzsát epekedve várjunk az egykori angol-francia szakos tanárnőtől. Nem tud elég hamar megjelenni a Legendás állatok és megfigyelésük (2016 )című film a fontmilliárdos angol írónő forgatókönyvével, de szintén jövő tavaszig várni kell a Harry Potter és az elátkozott gyermek című színműre is. 

Nem utolsó sorban pedig elismeréssel hódolhatunk Bihari György és Sóvágó Katalin választékos fordításáért (tudom, sokan ezúttal is Tóth Tamás Boldizsár tolmácsolását várták). 

*Megjegyzés: az idézetek a Gabo könyvkiadó által 2012-ben megjelentetett magyar kiadásból származnak.

Kádár Hanga