(A kép forrása: static-ssl.businessinsider.com)

Dollármilliókat hozó drogkereskedelem, házhoz szállított Kalasnyikov, ausztrál jogosítvány, gyerekpornó – a web alvilágában zajló illegális üzletek és perverzitás mára könnyen elérhetőek. Túlságosan is könnyen. Bár a Chrome, vagy Firefox böngészőnk segítségével nem tudunk anonim módon zacskós marihuánát vásárolni, megoldható más úton. Ez a rendszer azonban még akkor is veszélybe sodorja az egyszerű, tapasztalatlan polgárt, ha csak kíváncsiságból „téved át” a sötét oldalra.

Mély web és láthatatlan adatok a világhálón

Szakértők két részre osztják általában a világhálót: láthatatlan és látható (felszíni) web-felületekre. És bármilyen meglepő is, az internet láthatatlan világa képezi a digitális háló legnagyobb részét, amely nagyjából 550-szer nagyobb, mint az általunk felkereshető adatok mennyisége. Gondoljunk csak bele, milyen elképzelhetetlenül hatalmas információ-mennyiségről beszélünk, amikor erre az úgynevezett mély webre gondolunk, ha a bárki által elérhető online adatok számát is képtelenség meghatározni.

És, hogy miből áll ez a több ezer terabájtnyi adattömeg? Elsősorban egy halom unalmas információból: nagyrészt magáncégek privát irataiból, telefonszámokból, egyedi térképekből, klinikai perekből, de megtalálhatóak itt könyvtári katalógusok, gazdasági információk, álláshirdetések is. Láthatatlanná azért válnak a neten szörfözők előtt, mert valamilyen szándékos, vagy akaratlan hiba folytán az általános keresőmotorok, például a Google nem találja meg őket. Ilyen esetről beszélhetünk akkor, ha az illető weblap valamilyen személyes adatbázisból kerül fel a világhálóra, esetleg bizonyos típusú adatbázis lekérdezése szükséges az oldal megnyitásához, vagy a lap csak regisztráció után érhető el (például céges magánszerverek esetében), esetleg nem állítottak be kulcsszavakat az oldalhoz, ami miatt a kereső képtelen végigfuttatni rajta bármilyen felhasználói parancsot.

Igen, ez valódi fegyver és tele van velük a sötét web (a kép forrása core0.staticworld.net)

A fentiekben említett sötét oldal csak egy részét képezi a láthatatlan webnek: ez az úgynevezett dark web, azaz a világháló sötét oldala. A története azonban nem egy messzi galaxisban kezdődött, hanem egy Tor nevű programmal, amelyet az amerikai haditengerészet fejlesztett ki, hogy saját, titkos hálózati csatornán keresztül tudjanak kommunikálni egymással a bennfentesek. Ez a titkosítási alapelven működő, böngészőhöz hasonlító program pedig természetesen hamar felkerült a világhálóra, olyannyira, hogy ma már bárki letöltheti, használhatja, egyszerű pendrive-on is hordozhatja.

Hogyan juthatunk el a dark webre, és mi ez az egész?

Az említett Tor program letöltése és megnyitása szükséges ahhoz, hogy az internet legeldugottabb és legillegálisabb szerveibe is bekukucskálhassunk. Itt keresgélve könnyen rábukkanhatunk bitcoinért felbérelhető bérgyilkosokra, pedofilokra, merényleti helyszínről egyezkedő terroristákra, gyermekpornót, szerveket, prostituáltakat forgalmazókra. De rendelhetünk magunknak hamisított okmányokat, az ausztrál jogosítványon keresztül a szlovák állampolgárságig bármit, különleges postaláda-kulcsokhoz juthatunk, nem beszélve a dark web legnagyobb bevételű online piacáról, az úgynevezett Silk Roadról (Selyem út), amely a világ egyik legkiterjedtebb drogkereskedési hálózata, átlagosan havi másfél millió dolláros forgalommal. Egyszerű és gyanúsan hosszú nevű kábítószereket egyaránt vásárolhatunk minden elképzelhető formában. A magyar weblapokról pedig elsősorban anonim, lenyomozhatatlannak ígért SIM-kártyákat szerezhetünk be. De néhány kattintással teljesen új személyazonosságot is vásárolhatunk.

Drogok kattintásnyira, minden mennyiségben (forrás: deepdotweb.com)

Hogyan működik?

Amikor a Torhoz kapcsolódunk, a program automatikusan titkosítja a számítógépünk IP címét. A rendszer olyan, mint egy böngésző, és a torrentekhez hasonlóan működik (például a Bittorent), proxy-hálózati alapon. Azaz: a hálózathoz kapcsolódott gépek egymáshoz is kapcsolódnak, egy adott illegális termék rendelése során pedig a program véletlenszerűen kiválaszt több szoftvert, amelyek mindegyike lebont egy-egy sort a titkosításból. Így, mire a rendelési szándék a célhoz érkezik, az illetékesek tudni fogják kinek, hová, és mit szállítsanak. Tehát a titkosítást és a feltörést a Tor végzi, a kereskedők és vásárlók leleplezését pedig az nehezíti meg, hogy mindig véletlenszerűen választja ki a rendszer az algoritmus egy-egy sorát kibontó számítógépek szerverét, az IP cím pedig minden esetben titkosított. A Torról elérhető weblapok nyilván nem a megszokott www.xy.com/hu/ru/de stb. kiterjesztésűek, hanem .onion címen érhetőek el. Ez az elnevezés az angol hagymát jelentő kifejezésből ered, amely a fent említett réteges kódolásra utal.

Mivel, hogyan fizetünk?

Hogy az online lebonyolított üzlet során ne könnyen lenyomozható bankszámlaszámmal dolgozzunk, bitcoinnal fizetünk. A bitcoin egy japán hacker által feltalált és kidolgozott virtuális fizető eszköz, amely csak digitális formában (papíron sehol, sehogyan) sem érhető el, nincs hozzá tartozó bank, nincs állami tulajdonban, így meg sem adóztatható. Ugyanakkor mára ez a fajta fizetőeszköz legálissá vált, ugyanis törvényesen működő online áruházak is egyre gyakrabban használják, így könnyen beváltható valódi valutából erre a célra szolgáló irodákban. A Toron azonban úgyis szerezhetünk virtuális dohányt, ha a hálózatba kapcsolódva engedjük, hogy tárhelyünket, vagy videó-kártyánkat valaki egy ideig kihasználja letöltésre, adatok feldolgozására, futtatására stb., amit természetesen megfizet nekünk.

A virtuális fizetőeszköz (forrás: deepdotweb.com)

Veszélyes ez a kíváncsiskodóknak?

Igen. A számítógépünket ugyanis átjárónak is beállíthatjuk: például, ha egy törökországi személy az országában letiltott YouTube csatornán akar böngészni, akkor megengedhetjük, hogy a mi gépünkön keresztül csatlakozzon a világhálóra, ekkor azonban az IP címünk nyilvánossá válik az illető előtt, hiszen a webnek tudnia kell, hogy nem Törökországból, hanem mondjuk Romániából lépett fel a videó-megosztó portálra.

Azonban a dark web, csak úgy, mint a világháló összes többi bugyra, folyamatos hacker-veszélynek van kitéve. Éppen ezért lehet, hogy némi számítástechnikai tudással rendelkező, ügyesebb terrorista a mi gépünkön keresztül fog bombareceptek után kutatni a világhálón. Így aztán ne lepődjünk meg, ha a Torra csatlakozásunk után percekkel tetőtől talpig feketébe burkolózott, fegyveres osztag ront ránk netszörfölés közben, hiszen ők a mi IP címünket kapták meg. De, ha az általában folyamatosan futó Java-programot sem tiltjuk le ideiglenesen, az bárhonnan előássa a számítógépünk kódját.

Maradjunk távol a szabadságvesztés veszélyétől (forrás: http://i.telegraph.co.uk/)

Van jó oldala is

A Tornak köszönhetően sok olyan állami és hatósági titok lát napvilágot, – iraki háborús adatok, eltitkolt pénzösszegek, halálesetek stb. – amelyek magát a paradicsomot jelentik az igazság feltárására törekvő oknyomozó újságírók számára. Már olyan weboldalakat is fellelhetünk itt (Secure Drop), amelyeken keresztül egyenesen a hozzánk legközelebb álló újsághoz, vagy hírügynökséghez írhatunk, ha ilyen információval rendelkezünk. Az anonimitás biztosítása pedig minden más közeghez viszonyítva erősebb. Éppen ezért egy időben a Facebook is meg akart jelenni ebben a sötéten veszélyes közegben, hogy a cenzúrától és megfigyeléstől tartó személyek is bátran használhassák a közösségi médiát.

Kádár Hanga