Valovits László összes portréja olyan, mintha külön történetet hordozna, bár ez a sugallat sokszor nem egyezik meg a valósággal. A fák egyike sem a képzelet szüleménye, és mikor ezt megtudjuk, rögtön el is képzeljük, ahogy a festő megtorpan egy vidéki útszélen, előveszi a felszerelését és vászonra veti, amit egy vén kőris sugallt neki. A kolozsvári Bánffy-palota megtelt élettel és természettel!

A művészt szoros szálak fűzik Kolozsvárhoz, amely nem csak baráti kapcsolatokban merül ki, hiszen az 1945-ben született festő a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult, és többször volt már kiállítása a városban. 

– A portréfestészetre is születni kell – vallja Valovits László, aki elismeri, a kifinomult stílushoz a tehetség mellett rengeteg tanulmány is hozzájárult. Elmondta, művei nem szolgálnak semmilyen magasabb célt, csupán elgondolkodtatni kívánják a megtekintőjüket, vagy épp rövid meditációra hívnak. Az emberközpontú világban pedig mi más lehetne alapanyag, mint maga az ember, no meg a vele szoros kapcsolatban élő természet. 

A festőművész elárulta, mindig az első benyomás alapján választja ki modelljeit, legyen szó különleges emberekről, vagy szikár tölgyekről. 

– Ha meglátok valakit, és el tudom képzelni, hogy a vászonra vetett mása valami különleges üzenetet hordoz majd magában, akkor megfestem – közölte az alkotó. Hozzátette, sokszor nem egyezik meg a személy valós háttértörténetével az a tény, amit a portré megtekintője esetleg az arc mögé képzel, de Valovits célja éppen ez: elgondolkodtatni és elképzeltetni, hogy milyen igazságot takarhat a kép. Hiszen maga a festő is szubjektív sorsot teremt vászonra vitt figuráinak, elmondása szerint egy nyomon nem követhető mély érzés után, amelyet a találkozás első pillanatában tapasztal meg. 

Az újságírós diákok meglepődnek, amikor egy szakállas, fiatal férfi portréjának tekintetében egyik egyetemi professzorukra ismernek. Kiderült, Valovits László sok modelljével baráti kapcsolatot ápol, köztük van dr. Tibori Szabó Zoltán is, aki első kolozsvári tárlatát méltatta, de azóta is ír a festő műveiről. De más arcokat is felismerünk: vannak népszerű írók, előadóművészek és ismeretlen fiatal asszonyok is, azonban egy  dolog mindegyikben közös: szinte élnek a vásznon, még, ha két dimenzióban is. És mindenkiben megszületik egy szubjektív háttértörténet. Ki tudja, hányan gondolták Elek apó-szerű kedves mesemondónak Guttman Misi bácsit? De beszéljenek tovább a képek! 

 Mindegyik fának van valóságos párja valahol a nagyvilágban

Több híres személyre ráismerhetünk

  Művei  elgondolkodtatni kívánják a megtekintőjüket, nem megváltani a világot

  Mi a szemeiről ismertünk rá:  dr. Tibori Szabó Zoltán

Modelljei szinte élnek a vásznon

      Elek apóra hasonlító Guttman Misi bácsi

A festő végig ott maradt a megnyitó során 

Csomor Cecília, Kádár Hanga